A közvélemény élénk figyelemmel kísérte az elmúlt hetek Orosházán zajló eseményeit. Olyan önkormányzati döntések születtek, mellyel a város nagy múltú középiskoláját, a Kossuth Lajos Közoktatási Intézményt Békés Megye Képviselő-testülete fenntartásába adta. Tudvalévő, hogy a Békés Megyei Önkormányzat stabil, működési hitelmentes gazdálkodásai kiváló lehetőség az általa működtetett intézmények számára.

Döntés született arról is, hogy a Kossuth Középiskola és a gyulai székhelyű Harruckern János Közoktatási Intézmény 2009. július 1- n integrálódik. Érthető, hogy iskola átszervezés sosem örömteli dolog az érintettek számára, a bizonytalantól való félelem természetes emberi reakció. Az viszont immár tapasztalati tény, hogy a gazdasági kényszer, az önkormányzatok lehetőségei, a pályázati kiírások megkövetelik a mérethatékony intézményi struktúrát. Nem iskola bezárásról, értékek tönkretételéről, tevékenységek leépítéséről, sokkal inkább újfajta működésről és fejlesztési lehetőségekről van szó. Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy még a közelmúltban is tucatnyi önálló egyetem és főiskola működött Szegeden. A jogutód Szegedi Tudományegyetem néhány év alatt elismert és mérethatékony felsőoktatási intézménnyé vált. A középfokú oktatásban most „éljük át” az átszervezések és integrációk időszakát. Van esély arra, hogy ez sikeres, esetleg példaértékű legyen.

A laikusok sok esetben nem is tudják, hogy a közoktatási intézmények költségvetése három pilléren nyugszik. A fenntartó önkormányzat által fejkvóta alapon lehívott normatíva, az önkormányzat kiegészítése, mely a Kossuth esetében évi 200 milliót is meghaladja, továbbá az intézmény saját bevétele biztosítja a működést. A manapság gyakori iskolabezárások legfőbb oka az, hogy a fenntartók lehetőségei kimerülnek, nem tudnak, vagy nem akarnak további pótlólagos forrásokat adni intézményeik működtetéséhez.

A Harruckern Középiskola elmúlt években feltárt tartalékai, a hatékony működés általi megtakarítás és az igen jelentős saját bevételeknek köszönhetően az intézmény után kapott állami normatíva teljes mértékben fedezi a működési kiadásokat. Képviselő-testületi határozat szól arról, hogy 2009. évben kizárólag fenntartói forrásból 630 millió forintos beruházás kezdődik Gyulán, melynek eredménye kilenc új tanterem és 150 férőhelyes kollégium. Aláírt és megvalósítási fázisba jutott Térségi Integrált Szakképző Központ pályázatának másfél milliárdja szintén a szakképzést alapjaiban megújító fejlesztés, mely Gyula mellett Mezőhegyest és Szabadkígyóst is érinti. Nem beszéltünk az Orosházával várhatóan 100 milliót meghaladó szakképzési hozzájárulásból finanszírozott fejlesztésekről, mely szintén a szakmai képzés feltételeit javítja.

Bízom abban, hogy a Kossuth integrációjával a szakképzés teljes volumenét lefedő mérethatékony és életképes közoktatási intézmény jön létre. A Kossuth hagyományai, szakképzése nem sérülhetnek, ellenkezőleg. Orosháza olyan fejlesztési lehetőségekhez jut, melyeket a város és az iskola önállóan nem lett volna képes teljesíteni. Hiszem, hogy a néhány hetes integrációs időszak után a jövőbe tekintés, a fejlesztések, a tanulók számának bővülése, a művészeti képzés beindítása és a felnőtt oktatás lesznek a vezető témák Orosházi egységünkben is.

Békés Megye Képviselő-testületének egyik fő célja a szolgáltató megye megvalósítása, a szakképzés és felnőttképzés vonatkozásában bizton állíthatom, hogy a szlogenből napi gyakorlat lett.

Zámbó András